A mentális sérülékenység olyan jellemzője a családoknak, amelynek létrejötte nehezen megfogható, megléte sokszor rejtett, ritkán nyíltan felvállalt, nagyon erősen megbélyegzett. A szülők fizikai betegségeihez hasonlóan, a gyermekek vagy beleszületnek a szülői mentális sérülékenység helyzetébe, vagy az fokozatosan alakul ki a szüleikben. Ugyanakkor a fizikai betegségekkel ellentétben a szülők ritkán beszélnek gyermekeiknek nyíltan mentális nehézségeikről, sokszor mert maguk sem ismerik fel azt, vagy mert szégyellik előttük, illetve nem tekintik őket kellően érettnek a „beavatásra”. A tabusítás és információ hiány gyermekekre gyakorolt hatásáról a későbbiekben írunk, itt most azt emeljük ki, hogy az elhallgatott és nem kezelt lelki problémák, mentális betegségek családok és gyermekek millióit érintik világszerte, országosan is több százezer érintett gyerekkel számolhatunk, noha pontos adatot éppen az aluldiagnosztizáltság miatt nem tudunk nyújtani.

A kutatók az egyes országokban végzett nagymintás kutatásokra támaszkodva úgy becsülik, hogy világszerte a gyermekek/serdülők 15-23%-ának egyik vagy mindkét szülője valamilyen mentális sérülékenységgel küzd, és az az arány a stresszel összefüggő mentális betegségek (különösen a depresszió és szorongásos zavarok) gyakoriságának növekedésével évente egyre rosszabb.

Az érintett szülők a pszichiátriai ellátórendszer általános és speciális túlterheltsége (ld. covid-19 pandémiás időszak 2020-2021-ben) miatt gyakran nem kapnak megfelelő terápiás segítséget, és nagyon sokan nem is keresnek szakszerű támogatást. Gyermekeik így addig be sem kerülnek a támogató szolgáltatások látóterébe, amíg nem jelentkezik náluk is valamilyen tünet (leggyakrabban magatartási vagy tanulási nehézség, alulteljesítés, beilleszkedési probléma, stb), amelyet legtöbbször a gyerekekkel foglalkozó segítő szakemberek vesznek észre.

 

 

Az „elfeledett gyermekek” sokszor valóban meglehetősen láthatatlanok az ellátórendszer számára, mert túl jól alkalmazkodnak a család zárt, tabusító működéséhez, kifelé ők is igyekeznek fenntartani a „minden rendben van” látszatát. Ebből a szempontból tekintve a gyermek esélyeit a támogatáshoz való hozzáféréshez, szerencsésebb, ha a gyermek/serdülő látványos tüneteket produkál, ha dühös és tiltakozik a családban tapasztaltakkal szemben, vagyis un. externalizáló viselkedést mutat, mint ha csak befelé szenved, fájdalmát önmaga ellen fordítja, vagyis un. internalizáló tünetek figyelhetők meg nála. Sajnos a kutatások alapján ez utóbbiak a valószínűbbek a szülő mentális betegsége esetén.

Szintén hamarabb feltűnnek azok a gyerekek, akiken egyértelműen láthatók az elhanyagolás és bántalmazás jelei, amelyek egyes mentális sérülékenység esetén a szülő kezeletlen betegségével együttjáró tényezők lehetnek. A sérülékenység/betegség ilyen súlyos eseteiben működébe kell lépnie a gyermekvédelmi jelzőrendszernek. Erről egy külön leckében írunk.

Felhasznált irodalmak:

Connell, A. M., & Goodman, S. H. (2002). The association between psychopathology in fathers versus mothers and children’s internalizing and externalizing behavior problems: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 128(5), 746–773. doi:10.1037/0033-2909.128.5.746 

F. Lassú, Zs. (2021). Érzékeny egyensúly - Családok mentálisan sérülékeny szülőkkel. In. Bátki, A. és M. Ribiczey, N. (szerk.): Családhatározó. A sokszínűség pszichológiája. Open Books. 281-302.

Knight, S. M., Vail-Smith, K., & Barnes, A. M. (1992). Children of Alcoholics in the Classroom: A Survey of Teacher Perceptions and Training Needs. Journal of School Health, 62(8), 367–371. doi:10.1111/j.1746-1561.1992.tb02325.x

Leijdesdorff, S., van Doesum, K., Popma, A., Klaassen, R., & van Amelsvoort, T. (2017). Prevalence of psychopathology in children of parents with mental illness and/or addiction: an up to date narrative review. Current opinion in psychiatry, 30(4), 312-317. doi: 10.1097/YCO.0000000000000341

Reupert, A., Gladstone, B., Hine, H. R., Yates, S., McGaw, V., Charles, G., Drost, L. & Foster, K. (2020). Stigma in relation to families living with parental mental illness: An integrative review. International Journal of Mental Health Nursing. 30(1), 6-26. doi:10.1111/inm.12820

WHO (2016). Preventing depression in the WHO European Region. WHO Regional Office for Europe. 

Utolsó módosítás: 2024. január 9., kedd, 10:19