A gyermek nem elszigetelten, hanem a környezettel kölcsönhatásban fejlődik. Ebben a kölcsönhatásban nem csak a környezet hat a gyermekre, hanem a gyermek is a környezetére sajátos személyiségével, fejlődési tempójával, cselekvéseivel, stb. Minél kisebb azonban a gyermek, annál inkább kiszolgáltatott az őt körülvevő környezet hatásainak. Ezért nagyon fontos, hogy a fejlődést, mint a gyermek adottságai, a család és a tágabb közeg jellemzői, az ezekre ható tényezők és a kultúra egésze által meghatározott folyamatot értelmezzük. Erre a legjobb eszköz Bronfenbrenner ökológiai modellje, amelyben a gyermeki fejlődésre ható tényezők rendszereit írja le, koncentrikus körökben. A modell részletes ismertetésétől most eltekintünk, a lecke alapjául szolgáló könyvfejezetben (Glauber, 2021) és online forrásokban is megtalálható a kifejtése. Az ökológiai modell ábráját viszont fontosnak tartjuk bemutatni, hogy értsük, a gyermek a környezetbe ágyazottan fejlődik, itt hatnak rá a pozitív és a negatív tényezők egyaránt.

Bronfernbrenner ökológiai modelljének ábrája

Bronfenbrenner ökológiai modellje (Forrás: Danis & Kalmár, 2011, 94. o.)

Ebben az ökológiai modellben értelmezhető a gyermek rugalmas ellenállóképessége is, amely olyan jelenséget jelöl, amikor a gyermek számos rizikótényezőnek van kitéve, mégis harmonikus vagy megfelelő fejlődésalakulás jellemzi.

A rizikótényezőkkel szembeni rugalmasságnak több változata írható le:

  • jelentős kockázati tényezőkkel terhelt környezet: gazdasági nehézségek, tartós szegénység, szülők pszichés megbetegedései, alkoholizmus, drogfüggőség, munkanélküliség – de a gyermekek megfelelően fejlődnek;
  • jelentős aktuális stressz (szülők váratlan aktuális betegsége, válása, munkanélkülivé válása) mellett is jó fejlődési kimenetet mutató gyermekek;
  • megrázó gyermekkori trauma utáni sikeres felépülés (háború, természeti katasztrófa).

A gyermekek ellenállóak lehetnek a rizikófaktorok bizonyos fajtáival szemben, míg más fajtákkal szemben nem. Lényeges a rizikófaktorok száma és kiterjedtsége, valamint az egyén sebezhetősége a rizikófaktorokkal szemben. A sebezhetőség alapjai lehetnek az egyénnel veleszületett eredetűek, valamint idetartoznak az élet elején átélt un. korai tapasztalatok is.

Az alábbi ábrán a gyermekre és környezetére jellemző leggyakoribb kockázati- és védőtényezőket láthatjuk. Az ábra nem tartalmaz minden lehetséges hatótényezőt, azonban a legfontosabbak szerepelnek rajta. Gondoljuk végig, hogy az általunk nevelt, támogatott, segített gyermekek esetén, milyen tényezők segítik és melyek nehezítik a megfelelő fejlődést, jóllétet, és mi mit tehetünk, hogy erősítsük a gyermek rugalmasságát a kockázati tényezőkkel szemben!

A gyermek életére ható kockázati és védőtényezők ábrája

Felhasznált irodalmak:

Brandl-Nebehay, A; Rauscher-Gföhler, B; Kleibel-Arbeithuber, J. (szerk. 2008). Rendszerszemléletű családterápia. Párbeszéd Dialógus Alapítvány, Budapest.

Bronfenbrenner, U. (1979). The Ecology of Human Development. Cambridge, MA: Harvard University Press.

Bronfenbrenner, U. (1995). The bioecological model from a life course perspective, In: Moen, P., Elder, G. H. Luscher, K. (eds.): Examining Lives in Context: Perspectives on the Ecology of Human Development. American Psychological Association, Washington D.C. 599-618.

Danis, I. & Kalmár, M. (2011). A fejlődés természete és modelljei. In: Danis, I., Farkas, M., Herczog, M. és Szilvási, L. (szerk., 2011): A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Biztos Kezdet Kötetek I.Budapest, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (korábban Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet), 76-125.o.

Glauber, A. (2021). Reziliencia - a gyermekek lélektani rugalmassága. In: F. Lassú, Zs., Frankó, A., Kaposiné, Cz. A. és Kormos, P.  (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Kézikönyv segítő szakemberek számára. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest, 179-212.

Morrison, F. J., Lord, C., & Keating, D. P. (Eds.). (2013). Applied Developmental Psychology: Volume 1 (Vol. 1). Academic Press.

Sameroff, A. (2009). The transactional model. In A. Sameroff (Ed.), The transactional model of development: How children and contexts shape each other (p. 3–21). American Psychological Association. https://doi.org/10.1037/11877-001

 

Utolsó módosítás: 2023. október 29., vasárnap, 16:21