Skizofrénia

Tünettan

A legtöbb ember fejében a skizofréniához zavaros, misztikus képek kapcsolódnak, egy „Dr. Jekyll és Mr. Hyde” típusú hasadt személyiség képe – ami egyértelműen hibás, mivel összekeveri a skizofréniát a többszörös személyiségzavarral. Az is az ismeretek hiányát jelzi, hogy a skizofrénia a köznyelvben a mentális zavar szinonimája, a szlengben a „skizó” egyenlő súlyosan beteg mentálisan. A legtöbb szakember, aki nem a pszichiátriai ellátás területén dolgozik, szintén nehezen látja át, hogy mi a skizofrénia lényege. Ezen a területen tehát a legtöbb ismeretet arról kell nyújtani, hogyan funkcionál egy skizofrén személy, és ennek milyen hatása van a gyermekekre. Ebben segíthetnek az olyan videók, mint amelyet a WHO Európai Regionális irodája készített a skizofréniáról.

Az általános népességben a betegség gyakorisága világszerte egy-két százalék. Azonban száz gyerek közül tizenháromnál, akinek legalább egyik szülője érintett, szintén kialakulnak a betegség tünetei. Ezért, és mivel a szülői betegség kezeletlen formája súlyosan veszélyezteti a gyermekek fejlődését, fontosnak tartjuk a skizofrénia tárgyalását a leggyakoribb mentális zavarok között.

A skizofrénia diagnosztizálásának szigorú kritériumai vannak. Az alábbi területeken a jellemző tünetek közül két vagy több legalább egy hónapja fennáll, illetve az 1 hónapos akut szakaszon túl a tünetek még legalább 5 hónapig enyhébb formában jelen vannak. A zavar diagnosztizálásához szükséges, hogy legalább az egyik tünet hallucináció, téveszme, vagy dezorganizált beszéd legyen, illetve a tünetek jelenléte zavarja az egyén mindennapi működését. Nem diagnosztizálható szkizofrénia, ha hangulatzavar tünetei, átfogó fejlődési rendellenesség tünetei mutatkoznak, ha a tünetek egy másik betegség közvetlen tünetei, vagy valamilyen
helyettesítő szer, például gyógyszer, kábítószer szedésének következményei.

Érzelmek

• Tompult érzelmek (az érzelmi reakciók csökkenése vagy teljes hiánya, alogia (a beszédtevékenység csökkenése vagy teljes hiánya), avolitio (a motiváció csökkenése vagy teljes hiánya)

Viselkedés

• Zavart viselkedés (nem megfelelő öltözködés, magában beszél) vagy kataton állapot (lemerevedés), szétesettség
• Szociális/munkavégzési diszfunkció: a zavar megjelenésétől kezdve, az idő nagy részében egy vagy két területen például. munka, interperszonális kapcsolatok, önellátás - jelentősen alacsonyabb színvonalú működés, mint a tünetek megjelenése előtt

Gondolkodás

• Zavaros, széteső beszéd, ami a formális gondolkodás zavarának megjelenési formája. A beszéd probléma csak abban az esetben felel meg a diagnosztikus kritériumoknak, ha elég súlyos ahhoz, hogy a kommunikációt gyengíti.
• Téveszmék: pl. azt képzeli, hogy az emberek róla beszélnek, megfigyelik

Észlelés

• Hallucinációk - csak akkor, ha a hallucinációk bizarrnak minősülnek, vagy a beteg hangokat hall, ami a cselekvéseit kíséri, közvetíti, vagy több hang vitatkozik egymással.

A szülő skizofréniájának hatása a gyermekekre

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a skizofrénia (a bipoláris zavarral a borderline személyiségzavarral és a szerhasználattal együtt) a mentálisan sérülékeny szülők gyerekeinek egyik legnagyobb terhe. Komoly hatása lehet a gyerek életére a kialakult „furcsa” magatartásnak, a zavaros beszédnek, csökkent koncentrációképességnek, a jelentősen gyengült szociális funkcióknak. A szociális elkülönülés következményeként nehézségek keletkeznek az érzelmi kötődésben és a fejlődésnek megfelelő ingerek nyújtásában.

Nemcsak a kisgyermekek (akiknél a realitás kontroll hiányzik, ha nincs más egészséges felnőtt), de a nagyobbak is egy fenyegető, durva, igazságtalan világban találják magukat. A gyermek számára a szülő így jeleníti meg a világot. A felnőtt realitás a gyermek realitásává válik, úgynevezett „folie á deux” alakul ki. Ha a gyermek ebben a környezetben marad, ha csökkent együttműködési szándék vagy a mentális sérülékenység tagadása van jelen, akkor nagy a veszély, hogy a szülő beteg világába bevonódik, csapdába esik a gyermek is. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem szabály. A hatás a tünetek intenzitásától függ. Tudnunk kell, hogy ha a gyerek a szülőéhez hasonló tüneteket mutat, akkor indukált pszichózis eshetőségéről van szó (a gyermek nem skizofrén). Indukált pszichózis esetében az érintett szülőtől való elkülönítés csökkenteni fogja a gyermek tüneteit.

Akusztikus hallucinációk (például parancsoló hangok), paranoid gondolatok (megmérgeznek vagy megfigyelnek a titkos szervezetek) nem feltétlenül folyamatosan tapasztalhatók, de jelzések lehetnek a nem pszichiáter szakemberek számára, hogy skizofrén tünetekről van szó. A skizofrén személyek nagyon félősek, bizalmatlanok lehetnek, ezért a velük való együttműködés egészséges közvetítő személy nélkül nagyban nehezített.

Ha az érinett beteg tünetei komolyak, ez a beteg figyelmének nagyobb részét leköti, így a gyermek szükségleteire való folyamatos odafigyelés veszélybe kerülhet. Ilyen helyzetekben a gyermek rendszertelenül lesz ellátva, bizonytalanul fog kötődni, hiányozni fognak a fejlődéséhez szükséges megfelelő ingerek. A megkésett kognitív fejlődés (organikus háttér nélkül) elég gyakori, amit általában csak a gyermek óvodába kerülésekor vesznek észre és diagnosztizálnak a szakemberek.

Felhasznált és ajánlott irodalmak:

F. Lassú, Zs. (2021). A leggyakoribb mentális betegségek jellemzői és hatásuk a gyermekekre. In: F. Lassú, Zs., Frankó, A., Kaposiné, Cz. A. és Kormos, P.  (szerk.): Gyermekek mentálisan sérülékeny családokban. Kézikönyv segítő szakemberek számára. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest, 33-66.

Kéri, Sz. (2013). Lágy lélektani és szociológiai tényezők egy kemény pszichiátriai betegség hátterében: a szkizofrénia rejtélye= Soft psychological and sociological factors in a hard psychiatric disorder: The mystery of schizophrenia. Magyar Pszichológiai Szemle, 68(1), 127-140.

Sztancsik, V., Máth, J., & Pék, Gy. (2015). A „szkizofrénia” diagnózis jelentésének vizsgálata laikus vizsgálati személyek körében. Alkalmazott Pszichológia, 15 (2), 73-85.

Vereczkei, A., & Mirnics, K. (2011). A szkizofrénia és a genetikai hajlam: Mit tudunk, és mit hoz a jövő?. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 13(4), 205-210.